Mi az a hozamvadászat, azaz a yield farming? – A DeFi üzemanyaga, elmagyarázva
Mi is az a DeFi?
2017-18 során, mikor az ötlet megszületett, elsőre „nyitott pénzügyként” lett elnevezve, később lett belőle decentralizált pénzügy (Decentralized Finance). Ezt a szót használjuk összességében minden pénzügyi machinációra, amelyhez semmi másra nincs szükséged, csak egy kriptopénztárcádra. A hagyományos weben, a hagyományos pénzrendszerben nem tudsz megvásárolni egy tekercs vécépapírt sem anékül, hogy ne kellene megosztanod a teljes élettörténetedet az eladóval. A DeFi-ben úgy tudsz pénzt kölcsönkérni, hogy még a nevedre sem kíváncsi senki.
A kriptoszférán belül mára ez az alágazat szinte önálló életre kelt, és a növekedése megállíthatatlannak tűnik. Most ott vagyunk, hogy a Compound vagy az Uniswap felületén leköthetjük a kriptoeszközök széles skáláját, és ezzel némi hozamhoz juthatunk, jellemzően éves néhány százalékos nagyságrendben. Persze a jegybanki alapkamatok nullához közelítése, vagy a negatív tartományban tartózkodása mellett ez a néhány százalék is kifejezetten vonzónak tűnik, még ha amúgy nem is túl kreatív megoldás.
Ha aktívan menedzseljük ezeket az eszközöket, akkor találjuk magunkat a hozamvadászok között.
Oké, de mi az a hozamvadászat?
Összességében azoknak a módszereknek a használata, amellyel a lehető legnagyobb hozamot lehet elérni a legrövidebb idő alatt. A Compound-nál például a tranzakciókat úgynevezett likviditási pool-okon keresztül hajtják végre, hogy elkerüljék a nagy árfolyam-kilengéseket. A felhasználó pedig kedvére választhat, hogy éppen melyik pool résztvevője akar lenni. A legegyszerűbb, ha a legmagasabb kamatot fizetőbe teszi a pénzét, ezt pedig akár hetente, vagy néhány naponta felülvizsgálja, és változtat, ha kell. Márpedig kell, hiszen sokszor a legnagyobb százalékot a kockázatosabb pool-ok adják. A hozamvadászok viszont képesek kezelni a kockázatot.
„A hozamvadászat új arbitrázs-lehetőségeket is megnyit, főleg olyan tokenek esetében, amelyek esetleg túlsúlyba kerülnek egy-egy pool-on belül.” – fogalmazza meg egy blokklánc-szakértő, Maya Zehavi.
Ezzel pedig egy egészen újfajta kamatszerzési lehetőség született meg. Lehetségessé vált, hogy a hitelfelvevő azon a hitelen realizáljon hozamot, amelyet a hitelezője folyósít neki. Ez eddig elképzelhetetlen volt, senki nem is hallott ilyesmiről. Így pedig a hitelnyújtók is egy egészen új módon részesülhetnek a hozamból.
Tegyük fel, hogy beutalsz 100k dollárt a Compound-ra, ezt pedig tokenizálják neked, lesz belőle 100k cUSD (a váltási arány nem pontosan 1:1, de a példa kedvéért legyen így), amelyet aztán kölcsönadhatsz a felületen aktív kereskedőknek, mégpedig úgy, hogy lekötöd egy likviditási poolban. Itt a tréderek azt csinálják, amihez értenek, kereskednek a kölcsönkapott pénzzel, és ami a lényeg, tranzakciós jutalékot fizetnek minden egyes ügylet után. Neked pedig ebből jár bizonyos százalék, cserébe a letétedért. A pénzedet pedig abba a pool-ba teszed, amelyik éppen a legnagyobb százalékot ajánlja.
Dióhéjban ez az alapötlet a hozamvadászat mögött.
A kereskedők folyamatosan lesik, hogy hol milyen arbitrázs vagy egyéb lehetőség nyílik meg, hogy annyira tudjanak lecsapni, ahányra csak lehetséges. Őrült helyzetnek tűnik, az is, és valószínűleg egy darabig ilyen is marad.
Mitől növekszik ennyire meredeken a hozamvadászat népszerűsége?
A válasz a likviditási bányászat, amely talán még az előbbinél is felkapottabbá vált igen rövid idő alatt.
Ez azt jelenti, hogy a szokásos USD hozam mellett a biztosított likviditásért cserébe abból a coinból, tokenből is kap a felhasználó, amelynek az ügyleteihez felhasználják a letétjét.
Hogy ez miért is jó, azt Richard Ma, a Quantstamp egyik auditora fogalmazta meg:
„Ha a platformon felpörög a token használata, az hatással lesz az árfolyamra is. Az árfolyam pedig ismét pozitívan hat a használatra, szóval ez egy önmagát erősítő körforgás.”
Ezek a módszerek azok, amelyekkel a hagyományos módon, a platformokon végzett ügyletekből csíphetjünk le magunknak is valamit, cserébe a likviditásért, amelyhez a letétünkkel hozzájárulunk. Kellemes, de semmi rendkívüli nincs benne, hacsak a százalékokat nem tekintjük annak.
Az idén viszont nagyot lépett előre a Compound, és úgy döntöttek, hogy ténylegesen decentralizálják a saját működésüket, és átadják a tulajdonjogot a felhasználóknak, mégpedig a COMP tokenen keresztül. Mivel pedig a platform létrehozói és tulajdonosai a készlet komoly mennyiségét a felhasználóknak adják – hiszen ők rendelkeztek a tokenek több, mint a felével –, ez vélhetően még nagyobb népszerűséget fog hozni, és mindenki részesedését még értékesebbé teszi.
Így kihirdették, hogy egy négy éves periódusban naponta bizonyos mennyiségű token kerül szétosztásra, míg el nem fogy. A rendszer pedig kizárólag ezeken a tokeneken keresztül lesz irányítható, ahogy a hagyományos részvénytársaságokat is a részvényesek szavazatai alapján vezetik.
Minden nap minden felhasználó az általa lekötött letét alapján kapja meg a napi forgalomból a részét, COMP token formájában.
Az eredmény pedig felülmúlta a legnagyobb rajongók várakozásait is, a token árfolyama rakétaként tört felfelé.
Innen vélhetően lejtmenet következik, szóval a befektetők addig akarják a nagy hozamokat kiszedni a rendszerből, ameddig csak lehetséges.
Mivel az áfolyam 200 dollár fölött van, ebből egy fontos dolog következik. Ha egy befektetőnek elég mély a zsebe, nagy részesedéshez juthat, és így a napi COMP jutalmát is maximalizálja. Ez pedig tulajdonképpen ingyen pénzt jelent neki.
Hitelezel a Compoundnak, majd kölcsönt veszel fel tőle, a felvett összeget pedig ismét kihelyezed, hitelként, és így tovább. Az Instadapp startup már automatizálta is ezt, hogy a lehető legtőkehatékonyabb legyen a folyamat.
„A hozamvadászok elképesztő kreatívak tudnak lenni. Rájöttek, hogy hogyan tudják halmozni a hozamokat, és ezzel egy időben a tokenjutalmaikat is kimaxolni.”
A COMP magas ára azonban időleges, hiszen a következő négy év során egyre több kerül a piacra. Szóval az árfolyam lefelé fog menni, így a dörzsöltebb befektetők most akarnak nagyot szakítani.
Az viszont kiderült, hogy a spekulációra hajlamos kriptokereskedők bevonzásával könnyen felépíthető a kívánt mértékű likviditás. Ezzel pedig sokan megszedték magukat, ez tény, de egyben újabb szintre is emelték a Compound használhatóságát, ezzel pedig olyan hosszú távú felhasználókat is maguk mellé állítottak, akik akkor is maradni fognak, mikor már nem jár COMP a részvételért.
Ahogy pedig a kriptóban is szokás, a siker receptjét sokan próbálják másolni. A Balancer szintén token-programba fogott. A bZx terveket publikált, a Ren, a Curve és a Synthetix szintén összeálltak, hogy likviditási pool-t hozzanak létre.
Szinte biztosra vehető, hogy valamilyen formában az összes DeFi projekt ki fog jönni a saját tokennel.
Érdemes megnézni, hogyan fog boldogulni a Balancer az Uniswap ellenében. Ugyanazt a szolgáltatást nyújtják, az Uniswap viszont lehetővé teszi, hogy a felhasználók a saját tárcájukon keresztül működjenek közre. Kérdés, hogy a BAL token elég vonzó lesz-e ahhoz, hogy ezek a felhasználók váltsanak, és átpártoljanak a Balancer oldalára.
Annyi már kiderült az adatokból, hogy mindkét felületre komoly mértékű likviditás érkezik, folyamatosan.
A COMP volt az első fecske a likviditási bányászat terén?
Nem, de az övék a legelterjedtebb megoldás, és igazából a legjobban kivitelezett is. Elsőként az FCoin, egy kínai tőzsde vezetett be hasonló megoldást még 2018-ban, ahol a felhasználók a trédekért cserébe a tőzsde saját tokenjéből is kaptak. Nem nagy meglepetés, de az emberek elkezdtek automata programokat használni arra, hogy értelmetlen ügyleteket végezzenek, amelyekért viszont ugyanúgy járt a token.
Az EOS is így járt, ahol ugye elméletileg ingyenesek a tranzakciók. Néhány élelmes hekker létrehozta az EIDOS tokent, amely szintén a tranzakciók alapján jutalmazta a használóit, és valahogy még tőzsdei listázást is sikerült összehozniuk.
Ezek alapján láthatjuk, hogy a kriptoszférában járatosak milyen gyorsan tudnak lecsapni a felmerülő lehetőségekre.
Az a típusú likviditási bányászat, amelyet ma annak nevezünk, a Synthetix megjelenésével kezdődött, akik 209 júliusában kezdték az ipart, és az Uniswap-on biztosítottak likviditást az ETH/sETH páron, az ebben való közreműködést pedig az SNX tokennel honorálták. Néhány hónap alatt ők lettek a legnagyobb pool a platformon.
Mikor tehát a Compound Labs elindította a COMP tokent, volt előttük több példa, amiből választani tudtak a működés részleteit tekintve. Az eredmény pedig még ezek ismeretében is meglepőre sikeredett. A COMP-bányászat felfutása olyan anomáliákhoz is vezetett, amely során például megtöbbszörözték az amúgy nem túl népszerű BAT likviditását is. Hiszen a lényeg a likviditáson van, senkinek sem számít, hogy éppen mihez biztosítja ezt.
Van-e DeFi projekt a bitcoin számára is?
Van bizony, mégpedig az Ethereumon belül. Semmi sem fogható a bitcoin eddigi hozamához az elmúlt évtizedben, de van egy dolog, amelyre nem képes a BTC: nem tud még több BTC-t létrehozni. Lehet persze dollár páron kereskedni, és olcsón venni, drágán adni, majd a nyereségből ismét venni, de ez is rizikós, mint minden kereskedés.
A DeFi persze megtalálta a módját, hogy hogyan lehet a bitcoint is kamatoztatni, persze nem közvetlenül.
Betesszük a bitcoint az Ethereum hálózatára, mondjuk a BitGo megoldásával, így WBTC-t, egyfajta bitcoin-követő tokent kapunk 1:1 arányban. Ez aztán mehet a Compoundra, ahol a feljebb is leírt módszerrel kölcsönadva a kereskedőknek kamatot kapunk rá, ezt a kamatot visszaváltva pedig voilá, már növeltük is a bitcoinunk mennyiségét.
És, hogy mennyire kockázatos ez?
Eléggé.
A DeFi nagy hibákat is megtapasztalt már. Az idei „Fekete csütörtökön” március közepén az egyik ilyen nagy bajt a MakerDAO hozta össze. A gyorshitelezési platform, a bZx is áldozatul esett a kódját kihasználóknak. Mikor ezek a projektek hibáznak, akkor pedig nagy pénzek párolognak el. Viszont ahogy az ökoszisztéma egyre megbízhatóbb, erőteljesebb lesz, úgy lesz egyre biztosabb a profit a tokentulajdonosok számára.
Jelenleg is túl csábító a nagy hozamok lehetősége, így nagy pénzek vándorolnak a likviditási pool-okba, hogy minél több ingyen tokenhez jussanak. De a pool-ok maguk is beszálltak a buliba, és elkezdtek nézelődni, hogy hogyan lehet biztosítékokhoz jutni a bukás ellen.
Az Opyn, egy derivatíva-kereskedő szolgáltató például már kibocsátott egy terméket, amellyel shortolni lehet a COMP tokent. Csak úgy biztos, ami biztos alapon, ha véget érne a jó világ.
Ráadásul fura dolgokat is láthatunk. A Compound platformján mostanra több DAI van, mint amennyit eddig összesen létrehoztak. Ez persze nem igazi DAI, maguk a számok mégis kényelmetlenül érinthetnek mindenkit a kriptoszférában.
Az viszont már most látható, hogy a startupok számára pénzjogi szempontból sokkal kisebb kockázattal jár, ha decentralizált governance tokenre alapuló rendszer hoznak létre. Az ICO láz során számított elterjedtnek, hogy a befektetők egy ígéretet kaptak a jövőbeli tokenekre.
„A protokollok, amelyek decentralizálják a saját rendszerüket tokeneket keresztül, később másodlagos listázási helyet biztosíthatnak ICO-tokenek számára. Így elég kényelmesen le lehet tagadni, hogy a tokenek bármilyen szempontból értékpapírnak számítanának.”
Az Egyesült Államok tőzsdefelügyelete ugyanis egészen más szemmel nézi azokat a projekteket, amelyek ténylegesen decentralizáltak, ez a szempont kifejezetten lényeges minden ICO ügyében, amely eléjük kerül.
Hová futhat ki ez az egész?
A COMP kétségkívül meglepte az egész DeFi szektort, technikai és más szempontból is. Egészen más típusú gondolkodásra sarkallja most a többieket. A metódust könnyű lemásolni, és már meg is történt. A jövőben is várható, hogy még többen jönnek a szektorba. Emellett pedig láthatunk még több kreatív megoldást, amellyel profitot lehet elérni, például akár profit-megosztást a tokentulajdonosok számára.
A jövőben a COMP tulajdonosok is fogadhatnak el egy olyan módosítást, hogy például a hat hónapnál hosszabb lekötést vállaló hodlerek magasabb arányban részesednek. Ez létezik a hagyományos pénzvilágban is, jellemzően az államkötvények kamata is növekszik a lejáratukkal együtt.
Vannak válaszra váró kérdések is természetesen. Visszanyeri a MakerDAO a „DeFi királya” címet? Az Uniswap is beszáll a likviditási bányászatba? A governance tokenek és a DAO végre megtalálja a helyét, vagy továbbra is csak a hozamvadászok játékszerei maradnak?
Bárhogyan alakuljon is a jövő, az biztos, hogy a felhasználók nagyon gyorsan reagálnak mindenre. Új lehetőségek is megnyílhatnak, és régebbi lehetőségek merülhetnek ki.
Az viszont biztos, hogy a DeFi-ben nagyon-nagyon könnyű átugrani egyikről a másikra, ez a része a legjobb az egészben.
Eredeti cikk: https://mycryptoption.com/hu/news/mi-az-a-hozamvadaszat-azaz-a-yield-faring-a-defi-uzemanyaga-elmagyarazva/
Ezeket olvastad már?
- Hogyan tároljuk a kriptopénzünket biztonságosan 2020-ban?
- Melyik a jobb befektetés? Az arany vagy a Bitcoin?
- A 7 legjobb bitcoin pénztárca mobilra
- 8 nyomós ok, amiért neked is Brave böngészőt kellene használnod 2020-ban
- 9 módszer, hogyan kereshetsz pénzt kriptovalutákkal 2020-ban
Érdekelnek a kriptopénzek? Ne maradj le a legérdekesebb infókról, csatlakozz hozzánk a lenti elérhetőségeken!
| Kezdőknek | Közösség | Egyéb |
|---|---|---|
| Bitcoin Útmutató | Likeolj minket Facebookon! | Legfrissebb Hírek |
| Ethereum Útmutató | Csatlakozz Discord-on! | Videók |
| Kripto Szótár | Kövess minket Youtuben is! | Altcoinok |
Útmutatóink, tanulmányaink és minden tartalmunk teljesen ingyenes! Affiliatekből és támogatásokból tartjuk fent az oldalt. Ha szeretnél te is hozzájárulni, hogy az oldal továbbra is fennmaradjon és minőségi tartalmat közvetítsen, akkor támogass minket egy kávé árával kriptóban.
BTC: 
ETH: 
Megjegyzések
Megjegyzés küldése